(hu) Rusin Világ I

 Az alábbi sorok az USA-beli Kárpáto-Ruszin tudományos központ elnöke, a Ruszin Világtanács egyik alapítója, 1991 -2009 között a Ruszin Világtanács tagja, 2005-2009 között annak elnöke, 2009-től tiszteletbeli elnöke, Pavlo Robert Magocsi professzor, valamint a Ruszin Kultúra Világakadémiájának elnöke, Stefán Csepa nézeteit tükrözik.

A Világtanács alapításának idején, 1991-ben elsődleges feladata volt a ruszinok/lemkók/rusznákok nemzeti öntudatának megerősítése, a ruszin nyelv, a történelem, a kultúra népszerűsítése minden olyan országban, ahol ruszinok élnek, valamint világviszonylatban is. Különös figyelmet szenteltek annak, hogy a ruszinokat/lemkókat/rusznákokat önálló nemzetiségnek ismerjék el azoknak az országoknak a kormányai, amelyekben ezek a népcsoportok élnek.

1991-től a ruszinoknak valóban sikerült elérniük azt, hogy ismerjék el őket minden olyan országban, ahol élnek. Ukrajnában is 2007. március 7-én a Kárpátaljai Megyei Tanács határozatában önálló nemzetiségként ismerte el a ruszinokat abban a régióban, ahol az őslakosság többségét alkotják. Összefoglalva, a Világtanács megvalósította az 1991-ben kitűzött céljait. Ennek okán gratulálok a Világkongresszus és a Világtanács minden tagjának az elmúlt időszakban és napjainkban kifejtett sikeres munkájáért.

A ruszinok/lemkók/rusznákok Ukrajnán kívül minden országban, ahol élnek, állami támogatásban részesülnek, amelyet kultúrájuk, oktatásuk fejlesztésére fordíthatnak. A ruszinok Kárpátalján is kapnak pénzügyi segítséget kulturális munkájuk végzéséhez, bár az ilyen források természetesen közvetett, „nem hivatalos” úton érkeznek. A Világtanács létezése során nem vállalt semmilyen szerepet az egyes országokban élő ruszinok kulturális munkájának pénzügyi támogatásában. Főleg a szlovákiai, a lengyelországi és a magyarországi ruszinok részesülnek állami támogatásban az országaik kormányaival megkötött szerződések alapján. Más szavakkal, a ruszin közösségeinek nincs szükségük a Világtanácsra ahhoz, hogy létezzenek saját országaikban.

A Világkongresszus egyedisége abban a szimbolikus funkciójában rejlik, amellyel képviseli a ruszinokat világviszonylatban. Ez a munka különösen a 2005-2009 években volt aktív, amikor a Világkongresszus képviselői többször tárgyaltak minden olyan ország kormányképviselőivel, ahol élnek a ruszinok, valamint az Európai Unió és Vatikán képviselőivel is. Ez a lobbizás politikai és diplomáciai körökben valóban sokat javított a ruszinok megítélésén, erősítve a nemzetközi képviselőkkel rendelkező önálló nemzetiség legitimitását. A kérdés csak az, hogy a Világtanács napjainkban valóban betölti-e ezt az  egyedülálló funkcióját és be fogja-e tölteni azt a jövőben is?

Megítélésem szerint 2009 óta a Világtanács főleg a Világkongresszus alapszabályának módosítására irányítja tevékenységét. Ezzel kapcsolatban feltehetjük a kérdést: miért van szükség az alapszabály módosítására?

Hiszen közel tíz éve a Világkongresszus egész jól működött alapszabály nélkül, és jó munkát végzett az alapszabály körülbelül 2000-ben történő elfogadását követően is. Átdolgozták az alapszabályt, rendben. A javasolt szöveg átment néhány szerkesztési szakaszon. Azonban felkészültek voltunk-e mi most a kongresszuson a javasolt változat elfogadására? Kézhez kapta-e minden küldött a szöveget és elolvasták-e azt? Vajon minden küldött jól érti-e a szlovák nyelvet, mert az alapszabály csak szlovákul hozzáférhető. Úgy gondolom, hogy most nem kellene letennünk voksunkat a módosított szöveg mellett vagy ellene. A javasolt változatot le kellene fordítani ruszin nyelvre, hogy minden küldött át tudja azt tüzetesen  olvasni és kinyilvánítani észrevételeit a Világtanácsnak, mely előkészíti a módosított szöveget jóváhagyásra a következő kongresszusra.

Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekből? Először is azt, hogy a Világkongresszus 1991-es alapítása óta elérte fő célját: a ruszinok/lemkók/rusznákok önálló népcsoportként való elismertetése saját kultúrával és anyanyelvvel minden olyan országban, ahol élnek. Másodszor, 1991 óta radikálisan megváltozott a politikai helyzet Európában és a világban egyaránt. A ruszinok önálló népcsoportként való elismerése megvalósult.

A Világkongresszus elvégezte munkáját. De mi a töretlen siker ára? Bölcsnek kell lennünk, alkalmazkodnunk kell a helyzethez, és haladnunk kell előre. Pénzügyileg a ruszin mozgalom szempontjából a kétévenkénti kongresszusi ülések – a világtanácsi ülések pedig még nagyobb gyakorisággal – fontosak voltak az 1989-et követő tíz évben, de szükség van-e napjainkban is ilyen jellegű munkára? Létezik-e más, hatékonyabb tevékenységi forma kongresszusunk szempontjából?

A ruszinoknak valóban szükségük van valamilyenfajta nemzetközi fórumra, talán nem ennyire hivatalosra, mely összefogná a ruszinok társadalmi, kulturális és tudományos képviselőit. Remélem, hogy a Ruszinok IX. Világkongresszusa, de legfőképpen a Világtanács új tagjai – és van remény arra, hogy Világtanács összetétele tényleg új lesz – a kollektív

bölcsességet követve megtalálják a helyes utat, és helyes döntéseket hoznak.

Pavlo Robert Mágocsi

A Ruszinok Világkongresszusának tiszteletbeli elnöke

Fordította: Tudlik Ferencné

Rusin Világ. Nr.91, 2011, Budapešť.